Múltidéző

Csík Tibor 1927. szeptember 2-án született Jászberényben (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye). Ökölvívó. 1942-ben kezdi pályafutását a Jászberényi Lehel SC színeiben. 1946-ban a Szolnoki MÁV versenyzőjeként pehelysúlyban nyeri első országos bajnokságát.

» Részletek

Kiemelt események:

NSSZ Közgyűlés 2010
Küzdősportok Világjátéka 2010 Peking
világjátékok 2009 - könyv
A Nemzeti Sportszövetség új stratégiája 2009.november 9.
Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia OGY határozat
nssz, axa logo
Székely Éva - Sírni csak a győztesnek szabad
Sportinformációs Rendszer
Engso logó
Hogyan válasszak sportágat?
Magyar Olimpiai Lexikon

Dr. Gémesi György a Neo Fm-en

Dr. Gémesi György, a Nemzeti Sportszövetség elnöke a Civil Negyed című műsor vendége volt az ország legnagyobb kereskedelmi rádiójában, a Neóban.

Doppingvétség nélkül/TUE

Letölthető dokumentumok:

Információk a doppingról

Dopping. E szó hallatán legtöbbünkben talán a legutolsó - Athénban - lezajlott nyári olimpiai játékok jutnak az eszünkbe. A görög fővárosban megrendezett világméretű sporteseményen mindannyiunk sajnálatára hazánknak is kijutott a doppingbotrányból. Hazánk 3 sportágának 3 sportolója keveredett doppingügybe, melyek sajnos mind a mai napig témát és találgatásokat szolgáltat a médiának. Az igazság azonban nem biztos, hogy valaha is kiderül...

De nem mindenki bukik le, aki doppingol. Az igazság ugyanis az orvosi szobában van. A modern orvostudomány ugyanis nem csak a doppingellenes harcban jár élen, hanem a doppingellenes harc ellenes harcban (magyarán a doppingolásban) is. Csodadoktorok csodaszereivel csodás eredményeket érnek el napjaink ünnepelt sport sztárjai, és soha nem buknak meg, mert... Mert mire az ellenőrzésre kerül a sor, a szer kiürül a szervezetükből, vagy olyan teljesítményfokozókat használnak, ami valóban nem szerepel a doppinglistán (pl. kreatin), ugyanakkor nem mindenki számára hozzáférhető. Ezzel pedig csorbul az esélyegyenlőség elve, ami persze csak egy erkölcsi, etikai mérce, amiért nem fizet a szponzor, viszont ez tartja életben a sport szellemiségét.

De mi is a dopping valójában? Számos definíciója lehet. Röviden megfogalmazva: minden ami a doppinglistákon szerepel. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) meghatározása szerint dopping minden olyan szer, ami ártalmas az egészségre. De talán a legtalálóbb megfogalmazás: dopping minden olyan természetes és mesterséges szer, amit a sportoló teljesítménye fokozására, és más sportolókkal szembeni jogosulatlan előny megszerzése érdekében használ. Talán sejthető a koncepció, vagyis az, hogy valaki ne úgy fusson száz méteren 9 másodperc alatt, hogy egy tál anabolikus szteroidot evett ebédre, hanem úgy, hogy gyermek korától kezdve egészségesen élt, szorgosan látogatta az edzéseket, korán feküdt, korán kelt, áldozatokat hozott a sikerek érdekében, mégpedig olyan áldozatokat, amik nem kerültek az életébe.

A dopping ugyanis nem csak tisztességtelen, hanem felettébb káros is. A szteroidok és hormonkészítmények ugyanis nem egy esetben vezethetnek daganatos megbetegedéshez, érszűkülethez, trombózishoz vagy szívinfarktushoz. Egy-egy ismert élsportoló halálakor gyakran felvetődik a gyanú, hogy halálát nem doppingszerek okozták-e. Friss példája ennek a fiatalon elhunyt kameruni labdarúgó Marc-Vivien Foé esete, a pletyka az ő esetében is lábra kapott.

Doppingszerek fajtái

  1. Stimulánsok

    A stimulánsok a kábítószerek és izgatószerek különböző csoportjait foglalják magukba, amelyek növelik az éberséget, csökkentik a fáradtságot és fokozzák a versenyzési készséget, de az agresszivitást is. Alkalmazásuk csökkentheti az ítélőképességet (például az amphetamin és származékai), ami balesetveszélyes, sőt halált is okozhat.

    A stimulánsok másik nagy csoportja a szimpatomimetikus aminok, legismertebb képviselő ephedrin, ami nagy adagban izgatja a központi idegrendszert. Emelkedett vérnyomást, fejfájást, rendszertelen szívverést, nyugtalanságot okohat. Az ephedrin és hasonló vegyületek megtalálhatók egyes meghűlés elleni szerekben.

  2. Narkotikumok

    Ebbe a csoportba a morfin és származékai tartoznak, fájdalomcsillapítóként használatosak mérsékelt, vagy nagy fizikai fájdalmak esetén. Mellékhatásaik (például függőség) miatt kábítószernek minősülnek, doppingszerként való felhasználásuk kábítószerrel való visszaélésnek számít.

  3. Anabolikus szerek

    Az anabolikus szteroidok szerkezetükben, működésükben a férfi nemi hormonnal, a testosteronnban, amelyek ugyancsak tiltott osztályba tartoznak. Számtalan mellékhatásuk között említik a heresorvadást, csökkenő spermatermelést, rendszeres használatot követően pedig magas vérnyomás, máj- és vesedaganatok. Nők esetében elférfiasodás, a petefészek működésének megszűnése, menstruáció elmaradása, terméketlenség.

  4. Vizelethajtók

    A versenyzők két ok miatt használják. Egyrészt a súlycsoporthoz kötött sportágaknál gyors súlycsökkentés elérése érdekében, ami komoly teljesítméncsökkenést okozhat, jár. A másik ok a vizelet kiválasztás forszírozása. Ezzel csökkenteni akarják a gyógyszer koncentrációját a vizeletben, illetve gyorsítani akarják a szer kiválasztását. Keringési, illetve hormonális megterhelést jelentenek a szervezet számára.

A szó jelentése

A szó a dél-afrikai kaffer törzsek nyelvén egy bódító pálinkaféleség neve, melyet kultikus törzsi események alkalmával ittak. Az italtól hol felfokozott idegi állapotba kerültek, hol bódultság vett rajtuk erőt: érzéseik úgy váltakoztak, mint az alkohol okozta hangulatváltozás. A szó a 19. század végén átkerült az angol nyelvbe, ahol először dope formájában olvashatunk róla az angliai lóversenyekkel kapcsolatban. A sportolók a doppingot szellemesen koksznak is hívják, ami egyes magyarázatok szerint a nagy fűtőértékű tüzelőanyagra, más magyarázat szerint pedig a coke (=koka) növény nevére vezethető vissza, amelynek levelét manapság is rágják a világ számos részén.

Rövid dopping történelem

A századfordulón élénkítő szerek szedését először a La Manche csatorna átúszásánál említették. A modern korra jellemző doppingolás igazából akkor kezdődött, amikor feltalálták a fecskendőt, és elkezdték szintetizálni a különböző gyógyszereket. A kerékpárosok nyúltak elsőként a profi kerékpárversenyek alkalmával a "megsegítő" szerekhez. Nem véletlen, hogy az első doppingtörvényeket azokban az országokban fogalmazták meg, ahol a profi kerékpársport nagy hagyományokkal rendelkezett (Belgium, Franciaország, Olaszország). A dopping ezután fokozatosan elterjedt az élsportban és a versenysportban. A döntő lökést a televízió megjelenése adta: attól a pillanattól kezdve, hogy a versenyeket televízión is nézni lehetett, a reklámipar felfedezte a sportban rejlő reklámlehetőségeket, s megkezdődött egy eddig soha nem látott mértékű pénzáramlás a versenysportba. Hihetetlen díjakkal jutalmazták a győzteseket, így az addig baráti szellemben, kedélyes körülmények között folyó "sporttalálkozók" gyilkos csatákká, küzdelmekké alakultak át. Az 1896-os athéni olimpián szereplő versenyzők még egyetemi előadásaik vagy egész napos munkájuk után szórakozásból ugrottak a medencébe. Az igazán tehetségesek felkészülés nélkül nyerték meg a versenyeket vagy akár az olimpiai bajnokságot. A helyzet akkor változott meg, amikor a fiatalok, látva a sportba áramló dollármilliókat, rájöttek, hogy élsportolóként néhány év alatt gazdag és népszerű emberré válhatnak. Ezért a célért pedig nem riadtak vissza sem a csalástól, sem egészségük tönkretételétől.

A versenysportban ellenőrzésekkel és nagy következményekkel járó szankciókkal lehet érvényt szerezni a doppingolás tilalmának. A sportolókat nem az egészségük károsodása miatt érzett félelem, hanem a lebukással együtt járó eltiltás veszélye riasztja el a doppingolástól. Ezért is szükséges mind a folyamatos ellenőrzés, mind a doppinggal kapcsolatos összes információ átadása, és a teljesítménynövelés hatékony alternatíváinak ismertetése.

Doppingszer - kábítószer?

Sokan megkérdezhetik, hogy miért doppingszer a marihuána, hiszen nincs teljesítményfokozó hatása? Túl azon, hogy a kábítószerek fogyasztása nem fér össze a sport szellemével, még az enyhe kábítószer-fogyasztás is orientációzavarokat vagy olyan mozgászavarokat okozhat, amelyek a sporttevékenység kapcsán életveszélyesek lehetnek. Miért doppingszerek a vizelethajtók? Egyrészt azért, mert a vízhajtókkal történő fogyasztás egészségtelen, legyengíti a sportolót, és létfontosságú ásványokat ürít ki a szervezetéből, másrészt a forszírozott vizeletürítés révén meggyorsíthatja bizonyos doppingszerek kiürítését. Érdekesség, hogy az asztmaellenes szerek egy része is doppinglistán van, mert megfigyelték, hogy különösen a téli olimpiákon hihetetlen módon megnőtt az asztmás sportolók száma, akik erre a betegségre hivatkozva szedtek asztmaellenes szert. A buzgó fogyasztásnak az volt az oka, hogy ezek a szerek egyrészt légzéskönnyítők, másrészt bizonyos vonásaik az anabolikus szteroidokhoz hasonló izomépítő hatásra emlékeztetnek (gondoljunk csak a német atléta nőknél történt clenbuterol-botrányra). A gyógyszerek doppingolásra való használása esetén a következő mellékhatásokkal számolhatunk: az izgatószerek (stimulánsok) a fáradtságküszöb kitolásával a szervezettől egy nagyon fontos védekező mechanizmusát veszik el. A fáradás ugyanis élettani jelenség, a szervezetet lelassítja, pihenni kényszeríti, hogy megindulhassanak a regenerációs mechanizmusok, és új erőre kapva folytatni tudjuk a tevékenységünket. Ha nem érzünk fáradtságot, akkor addig terheljük a szervezetet, amíg az enzimműködések leállnak, és a szervezet nem működik tovább: az ember meghal. A kábító fájdalomcsillapítók hatásai közismertek, a hozzászokás veszélyétől a különböző vegetatív tünetekig széles palettája van a mellékhatásoknak. A vizelethajtók képesek felbontani a szervezet savbázis-háztartását, aminek a vége akár eszméletvesztés vagy az életfunkciókat súlyosan veszélyeztető kiszáradás lehet. Az anabolikus szteroidok mellékhatását részletesen taglaltuk a doppingszerek egészségügyi szempontú tiltásának tárgyalásakor. A fehérjetermészetű hormonoknál az eritropoetin alkalmazása annyira megemelheti a vörösvértestek számát, hogy a besűrűsödött vér tönkre teheti a hajszálér-keringést, ami a keringés leállásához is vezethet. S miután az eritropoetint csak nagyon kevés laboratóriumban tudják kimutatni, ezért a versenyzőt vagy akkor tudják eltiltani, ha megtalálják a táskájában vagy a szobájában a tablettákat, vagy a vérvizsgálatból következtetnek arra, hogy a vér alakos elemeinek száma 50 % fölé emelkedett. Ekkor a versenyzőt két hétig pihentetik. A növekedési hormon alkalmazása során súlyos anyagcserebetegségek (pl. cukorbaj) is keletkezhet, és akkor még nem beszéltünk az inzulin alkalmazásáról, ami szerencsétlen esetben kómához is vezethet. A doppingszerek által okozott mellékhatások skálája tehát elég széles. Sokan arra kíváncsiak, hogyan tudják ezeket a mellékhatásokat a minimálisra csökkenteni. Természetesen úgy, hogy nem szednek ilyen szereket.

Doppingmentes teljesítményfokozás?

Felvetődik a kérdés, hogy milyen szerekkel vagy módszerekkel javítható a teljesítmény, illetve megszüntethető vagy kiválható-e a doppingolás más anyagok szedésével? Igen! Természetesen sokkal egyszerűbb egy tablettát megvásárolni, mint az egészséges módszerekről olvasni vagy érdeklődni. A teljesítmény rendkívül sok összetevőből áll: veleszületett tulajdonságok, alkat, az izomrostok minősége, a sport iránti elkötelezettség, a szülők sport iránti attitűdje, az első edző és testnevelő tanár hatása, a saját anyagcsere sebessége, a táplálkozás, regeneráció, táplálék-kiegészítők alkalmazása. Mindenekelőtt szólnunk kell arról, hogy a sportteljesítmény növeléséhez először is a teljesítménycsökkentő tényezőket kell kiküszöbölni. Mit jelent ez? Először is a teljesítményt nagymértékben csökkentő káros szenvedélyekről kell leszokni, így a dohányzásról. A cigaretta és a sport kibékíthetetlen ellentmondásban vannak, és nemcsak azért, mert a dohányzás tüdőrákot okozhat, hanem mert a dohányzástól összeszűkülő erek miatt a táplálék-felszívódás csak töredéke a nemdohányzókénak. A létfontosságú vitaminok és nyomelemek csak bizonyos százaléka szívódik fel a nyálkahártyákról. Ennek bizonyítéka, hogy a dohányosok a cigarettázás abbahagyásával rögtön meghíznak. De nem azért, mert a cigarettát is valamilyen étkezéssel helyettesítik, hanem mert nagymértékben javul a tápanyag felszívódása. A sporttevékenységhez szükséges vérellátást is közel egyharmadával csökkenti a cigarettázás. Az izmoknak sport közben nagyon sok tápanyagra és oxigénre van szükségük, amit a dohányos vérkeringése nem tud megfelelő mértékben biztosítani. Ezen kívül a dohányzástól fokozott mértékben felszabaduló szabad gyökök terhelik az immunrendszert is. Tehát nem a doppingolással kell kezdeni a sporttevékenységet, hanem a dohányzásról való leszokással. Mi a helyzet az alkoholtartalmú italok fogyasztásával? Közhely, de igaz, hogy 1-2 dl jobb minőségű száraz bort vagy 1-2 pohár sört nyugodtan megihatunk, még akár hasznos is lehet. De a részegség és a másnaposság nem egyeztethető össze a sportolással. A nassolás és az édességek mértéktelen fogyasztása előtt-utóbb elhízáshoz vezet, fékezheti a teljesítményünket, és ronthatja jó közérzetünket. Láthatjuk tehát, hogy teljesítményünk szinten tartásához vagy növeléséhez nem kell túl sok dologról lemondanunk. A teljesítménycsökkentő tényezőknek egy másik csoportját alkotják azok az évekig elhanyagolt betegséggócok, amikkel félelemből vagy lustaságból nem megyünk el orvoshoz. Ez lehet 1-2 lyukas fog, gyakori mandulagyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, kezelhető mozgásszervi betegség, vagy a szervezetünkben megbúvó, diszkrét tüneteket produkáló bakteriális góc. Ezek megléte nagymértékben ronthatja teljesítményünket. Célszerű, ha az ember a sportolás megkezdése előtt kikéri és igénybe veszi a témában járatos sportegészségügyi szakember véleményét és szolgálatait. Soha ne sajnáljuk a pénzt minőségi sportcipőre, ruházatra és sportszerre! Ezeket egyszer kell csak megvenni és hosszú évekig hűséges segítőink lesznek. Egy jó cipő megment bennünket a porckopástól, a sérülésektől és a különböző gerincbántalmaktól. A rendszeres sporttevékenység megkezdésekor mindenképpen javasoljuk egy személyi tréner felkeresését, aki legalább az első néhány edzés alkalmával megmutatja a helyes mozdulatokat, rávezet a gyakorlatok kivitelezésének ritmusára, helyes intenzitására és időtartamára. Az erre költött néhányezer forint nem kidobott pénz, mert számos kellemetlenségtől ment meg bennünket. Ez ugyanúgy vonatkozik egy zenés aerobic-tornára, mint testépítés kezdetére. A következő lépés, hogy készítsünk egy tervet - és ezt írjuk is le, vagy akár vezessünk egy naplót - arról, hogy mennyi idő alatt, milyen módszerekkel, és mit szeretnénk elérni.

Inni vagy nem inni?

Ugyancsak nem mindegy, hogy egy sportoló mit iszik. Az elfogyasztott folyadék mennyiségének mindig alkalmazkodnia kell a terhelés intenzitásához, időtartamához és az időjáráshoz is. Legjobb, ha ún. izotóniás sportitalt fogyasztunk, mert ha csak tiszta vizet iszunk, akkor nem pótoljuk az izzadással távozott ásványi sókat. Az izotóniás sportitalnak tartalmaznia kell egyszerű, gyorsan felszívódó cukrot és összetett, később lebomló cukrot is. Rendelkeznie kell a legfontosabb ásványi anyagokkal (kalcium, magnézium, kálium, nátrium), valamint jó, ha néhány vitamin pl. B, C és E vitamin is van benne. Nem lehet jéghideg, és nem tartalmazhat szénsavat. Ezekből az italokból az igényeknek megfelelően korlátlanul ihatunk, de ne felejtsük el, hogy a sportot nem űző átlagembernek is legalább napi 2,5 liter folyadékfogyasztás ajánlott. Ma már számos jó minőségű, jó ízű és pénztárcánkat sem túlzottan terhelő izotóniás sportital van forgalomban. Ezeket azonban ne tévesszük össze az úgynevezett energiaitalokkal. Az energiaital nem alkalmas az elvesztett folyadékmennyiség pótlására, viszont alkalmas arra, hogy sportital fogyasztása mellett az ember fizikai vagy szellemi teljesítményét kisebb-nagyobb mértékben emelje. Ez a benne levő koffeinnek, taurinnak és a vitaminoknak köszönhető. Tehát az energiaital nem helyettesíti, hanem csak kiegészíti az izotóniás sportital fogyasztását. A koffein miatt vigyázzunk, hogy versenyek előtt 2-3 palacknál többet ne igyunk!

Szükségesek-e a táplálék-kiegészítők?

Ha odafigyelünk az étkezésünkre és a folyadékfogyasztásunkra, akkor már nagy lépést tettünk abban az irányban, hogy teljesítményünk növekedjen. Más táplálék-kiegészítőt kell szednünk akkor, ha izmot akarunk növelni, ha zsírt akarunk égetni, ha fogyni vagy hízni akarunk, ha az erőnlétet, a gyorsaságot, a koncentrációt, vagy a szellemi és fizikai aktivitásunkat egyszerre szeretnénk növelni. Ma már kitűnő szerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a számunkra szükséges teljesítményt elérjük. Vigyázzunk azonban, hogy a táplálék-kiegészítő rendelkezzen a vonatkozó magyar hatósági engedélyekkel (a dobozon feltüntetett OÉTI, KERMI, OGYI engedélyek). Kérjük ki az általunk választandó táplálék-kiegészítőről szakemberek véleményét, és ne akarjunk belőle többet fogyasztani, mint amennyi a használati utasításban javasolt! Ne várjunk már másnap jelentős eredményt egy tabletta vagy porok fogyasztásától, és vegyük tekintetbe azt, hogy a teljesítményt nem a táplálék-kiegészítő fogja önállóan növelni, hanem a szedésével párhuzamosan folytatott ésszerű étkezési program és a helyes életmód együttes alkalmazása.

A világon semmit nem adnak ingyen, és ha valaki úgy gondolja, hogy másokat becsaphat azzal, hogy előttük ér a célba tudva, hogy doppingszert szedett, ezt a látszólagos előnyt a későbbiekben sokkal drágábban fogja megfizetni, mintha a győzelemhez becsületes úton jutott volna hozzá.

A doppingolás a rövid távon gondolkodók stratégiája - ám zsákutcába visz. Hosszú távon a becsületes játék az egyetlen út.

Letölthető dokumentumok

A következő fájlok tökéletes megjelenítéséhez Adobe Reader 7.0 szoftver szükséges. A szoftver letölthető innen.

» Lap teteje« Vissza